2012. január 17., kedd

Futás hóesésben - 2012. január 17.

Futás
táv: 4 km
idő: 26:09
seb: 9,1 km/h
tempó: 6:32 p/km
útvonal: viszonylag sík terep (Slötyi kör)
cipő: Saucony

Tegnap reggel ismét napsütésre ébredtem, nagyon szép idő volt, de a hétvégi hosszúnak ugyan nem mondható, de annál kínkeservesebben teljesített 15 km után nem voltam valami jó formában. Futni kellett volna, de a lábaim nem akarták. Nem volt izomlázam, se semmi, de valahogy olyan fáradtak voltak az izmaim, alig tudtam járni. Sosem csináltam még ilyet, de tegnap ahogy voltam, a jó meleg ágyikómban maradtam a laptopommal és csak fél11 felé másztam elő, hogy 11-re beérjek dolgozni. Nagyon jól esett ez a kis pihenés és a meleg ágyikó, de nincs lazsálás két egymást követő nap, úgyhogy ma hiába húz az ágy, futás van!

 A téli Slötyi

Reggel első dolgom mindig, hogy még ki sem mászom az ágyból, de már felkúszok az ablakra és futószemmel felmérem a terepet. Ma reggelre bizony porcukrozás volt.
Míg készülődtem el kezdett szakadni a hó. Először megijedtem, hogy mibe öltözzek, meg csúszni fog, meg különben is, de aztán tök jó, mert már rég szerettem volna kipróbálni a hóesésben futást: nincs hideg, nincs sár, latyak, trutyi és különben is ilyen időben, aki kint futkos egy szál melegítőben, míg más három pulcsiban kuksol otthon a radiátor mellett, az nagyon kitartó, elszánt, sőt profi :-) egyszóval bolond.
Végül úgy öltöztem mint múlt héten, csak azzal a szuper kék fejpánttal, ami olyan remekül állt vasárnap, azzal megtoldottam a szerkót, meg a derekamra kötöttem egy széldzsekit, hogy hazafelé megóvjon a saját izzadságomba fagyástól.

 Friss hó a futópályán

Senki nem volt a tónál, én avattam fel a futópályát a friss hóban. Nagyon jó a friss, ropogós hóban futni, még a hóesés is fílinges, ugyan az már kevésbé, mikor előre szeretnék nézni és vízszintesen esik a hó a szemembe, de irányváltásnál oldalról nézni ugyanezt nagyon jó.



 
 A tó körüli pálya felporcukrozva

Változatlanul nem megy a Slötyi.
Nagyon szenvedősnek érzem. Első kör még oké volt, de már a másodiknál szenvedtem, a harmadikon valahogy végighúztam magam, de a felénél már éreztem, hogy fáj a sarkam és a csípőm is rákezdett, úgyhogy lassítottam, vánszorogtam, végül a negyedik kört már csak azért kezdtem meg, mert azt már visszafelé futottam és arra kicsit könnyebb, meg azért, hogy ne kelljen szégyenszemre ma ide a távhoz a 3-ast bevésnem. :-)

Futócipő és hóesés - nekem új kombináció :-)

Futás utáni pihenés

Egyáltalán nem fáztam közben, nem fázott a torkom sem, pedig képtelen vagyok akár csak egy levegővételt is orron át teljesíteni futás közben. Tényleg remek az idő futáshoz, mikor havazik és tényleg hatalmas fíling hóesésben nyomatni, de a legjobb a százrétegbe bugyolált, sapkás-kapucnis, sálat-a-szemig-felhúzós, jól beöltözött emberek a ruhából alig kilátszó szeméből kiolvasni az értetlenséget és a rémületet, mikor próbálják értelmezni a helyzetet, hogy itt tényleg valami ufó szaladgál ilyen időben...!?


Levezetésképpen pedig hólapátolás volt otthon, de abban már Bundás is segített.

Nincsenek megjegyzések:

LinkWithin

Related Posts with Thumbnails